Az önreflexió fogalma leginkább egyéni önismereti folyamatokból ismerős. Jellemzően az egyénnek a belső megfigyeléssel töltött idejére és az ebből fakadó belső felismeréseire gondolunk, amelyek az egyéni öndefiníció felülvizsgálatát eredményezhetik. Azaz megfigyeljük magunkat és megfigyeléseink tanulságait be is építjük a működésünkbe és az önképünkbe, így egy érettebb énállapotba kerülünk. 

 

Team coachként azt vettük észre, hogy a csapat megfelelő fejlődéséhez és egészséges, érett működéséhez nem elég egy vagy néhány tagjának reflektív működése, hanem a csapatszintű önreflexió is szükséges.

Mit jelent ez? A szervezetekre és a csapatokra tanuló környezetként gondolva a reflexió azt támogatja, hogy a megszerzett tapasztalatainkat csapatszinten hasznosítani tudjuk. Azaz, ahelyett, hogy rögtön és folyamatosan felgyorsult munkatempóban továbblépünk egy következő feladatra, megállunk. Felülvizsgáljuk az eddig megtett utat, kimondjuk mindazt, amit ki kell mondanunk: a személyes megéléseinkről, az elért eredményeinkről és a hozzájuk vezető folyamatról. Ezzel a rátekintéssel és az ebből a távolságból lehetővé váló objektivitással újabb tanulásokat szüretelünk. Azaz a csapat egy érettebb, magasabb szintre lép. 

 

A Team Compass modellben az önreflexiós készség alatt azt értjük, hogy a csapat egyénileg és csoportszinten mennyire vizsgálja meg kritikusan  folyamatait, felelősségeit, teljesítményét és működési dinamikáit. Még rövidebben, működtet-e belső visszajelzési rendszert.

 

A sikeres csapatmunka egyik kevésbé hangsúlyozott, de rendkívül fontos tényezője az önreflexió. Magában foglalja az alábbi területeket érintő rendszeres nyílt egyeztetéseket:

 

• a haladás és a működés,

• a csapat prioritásai és küldetése,

• a hibák felismerése és a hibákból való tanulás,

• a visszajelzés megértése és beépítése,

• az egyéni hozzájárulás és teljesítmény elismerése.

 

Ez azt jelenti, hogy a tagok rendszeresen időt szánnak annak felülvizsgálatára, hogy hogyan járultak hozzá egyénileg és közösen a közös célok eléréséhez, és megerősítik, ami jól sikerült, vagy átgondolják, hogy mit tehetnének másképp a jövőben. 

A vezető és a csapattagok létrehoznak egy visszajelzési rendszert, amely egyéni, csapat- és akár szervezeti szintű visszajelzések által is hozzájárul a csapat sikeréhez.

 

A Team Compass modell összesen 8 elemen keresztül méri a csapat önreflexiós szintjét, a vezető, a struktúra, a kommunikáció, a normák és a működési környezet faktorok releváns keresztmetszetét vizsgálva. Ezzel a modellben szereplő 71 állítás 11%-a által az önreflexiós szintet is mérjük.

 

Tapasztalataink

 

A Team Compass modell alkalmazása során azt tapasztaljuk, hogy a sikeres fejlesztési folyamatok elengedhetetlen eleme a tagok önmagukról való tanulása személyes és kollektív szinten. Nem mindegy azonban, hogy honnan indulunk.

 

Az eddig felvett adatok azt mutatják, hogy a pszichológiai biztonságtól szignifikánsan (min. 9-10%-kal) alacsonyabb önreflexiós szintet mutató csapatok esetében a team coaching módszertan nem alkalmazható. 

 

Ezek a csapatok legtöbbször kényelmesen érzik magukat a problémák megvitatásában, ám a viták nem vezetnek eredményre, felületesek maradnak, mert a résztvevőknek önreflexió hiányában nehezükre eshet a mélyebb egyéni belátás, a személyes felelősség felismerése és vállalása, az egymásra figyelés. Ezek a képességek elengedhetetlenek egy konstruktív párbeszédhez és egyáltalán a transzformatív team coachinghoz. 

 

Azt találtuk, hogy ezekben az esetekben a strukturáltabb, célzott fejlesztések, például a reflexiós készségek fejlesztése (együttműködés-fejlesztés) szükséges a team coaching előtt vagy azzal párhuzamosan. Ennek hozadéka lehet, hogy a csapattagok: 

 

• bátrabban és nyíltabban kommunikálnak,

• felvállalják a többiekétől eltérő véleményüket,

• magasabb önazonossággal vannak jelen,

• kiegyensúlyozottabb, egyenrangúbb kapcsolatot alakítanak ki a vezetővel,

• megvizsgálják a fejlesztés során felmerülő kihívásokat,

• a konklúziókat beépítik a működésükbe egyéni és csapatszinten. 

 

Ezen esetekben a hangsúlyt a folyamat elején az egyéni és csoportszintű készségfejlesztésre, az együttműködés-fejlesztésre javasolt helyezni.

 

Ennek során növelhető az egyéni tudatosság, az érzelmi intelligencia, fejleszthető az asszertív kommunikáció, egymás meghallgatása, a konstruktív vitakultúra és képessé válhatnak a csapattagok a közös döntéshozatalra és a közösen meghozott döntés felelősségének kollektív vállalására.

 

További izgalmas megfigyelés, hogy az önreflexió értéke pozitívan korrelál nemcsak azokkal a faktorokkal, amelyeken alapszik, hanem a Közös Ügy értékével is. Kijelenthetjük, hogy az önreflexiós szint növekedése stabilabbá teszi a csapattagok közös feladattudatát.