Mi az a Csapatleltár?
Kiválóan alkalmas párbeszéd elindítására a csapattagok, valamint a vezető és a csapat1 között, mely önmagában elindíthat egy érési folyamatot.
A későbbi visszamérések lehetővé teszik a fejlesztés eredményességének nyomon követését, és a további haladási irányok meghatározását.
A csapat jólléte
- A 8 faktor a csapat jóllétét egyéni, csapat és szervezeti szinten méri.
- Az egyéni szint elemzése képet ad arról, hogy hogyan érzi magát az egyén a csapatban, ami lehetőséget ad az egyéni kreativitás és a fluktuáció kezelésére.
- A csapat szintjén vizsgált hat faktor és a két kiegészítő faktor segít a sokféle impulzus, hatás között eligazodni, és előrejelzi, hogy a csapat jelenlegi állapotában milyen fejlesztésre reagál a legkönnyebben.
- A szervezeti szint vizsgálata segítheti a vezetőt és a csapattagokat a csapat szervezeten belüli pozicionálásának alakításában.
Fejlődéshez vezető párbeszéd
A letisztult vizuálitással megjelenített eredmény
Párbeszéd indítása a csapattagok között arról:
- hogy milyenek ők, mint csapat.
- mik az erősségeik,
- hol vannak fejlődési tartalékaik.
Az eredmény értelmezése remek lehetőséget kínál a vezető és a csapat közötti kapcsolat megszólítására is. Az a tapasztalatunk, hogy egy ilyen dialógus organikusan elindítja azt a folyamatot, melynek során az együtt dolgozó emberek érettebb szintre lépnek: csapattá válnak. A Csapatleltár nyújtotta visszamérhetőséggel jól modellezhető a fejlődés íve és tervezhetőek a további fejlesztési lépések.
Faktorok
Önazonosság
Az Önazonosság faktor számszerűsíti, hogy a csapatban mennyire van lehetőség az egyedi tulajdonságok, erőforrások, temperamentumok szabad megmutatkozására, mennyire felszabadultak a munka során a csapattagok. Ezzel a fogalmi megnevezéssel megfoghatóvá válik, hogy mennyire tudja magát az egyén teljességében megélni, mennyire érzi azt, hogy ebben a csapatban önmagát adhatja a munkahelyén is.
Odatartozás
Az Odatartozás faktor a csapat megtartó erejét és kohézióját méri. Vizsgálja, hogy sérül-e a tagok odatartozása, ha hibáznak, ha gyengébben teljesítenek, ha keresztkérdésekkel állnak elő, kell-e másnak mutatkozni ahhoz, hogy megmaradjanak a csapat szimpátiájában? Választ ad arra, hogy mennyire fontos szempont ebben a csapatban az egymással való kapcsolat.
Kommunikáció
A Kommunikáció faktor a csapaton belüli kommunikáció nyíltságát méri. A faktor választ ad arra, hogy a véleménynyilvánítás, kérdezés, válaszadás, kérés, témafelvetés mennyire szabad, áramló, nyílt és őszinte, azaz a csapattagok szándéka, megélése, meglátása, igénye milyen mértékben transzparens a csapatban.
Normák
A Normák faktor a csapatnormák erősségét és hatásosságát méri fel. Azt vizsgálja, hogy vannak-e a csapatnak maga által felállított szabályai, ezek betartásában következetesek-e a tagok, egységes-e az értelmezésük, és hogy ezek a szabályok szolgálják-e egyáltalán a csapat elé kitűzött cél elérését. A faktor vizsgálatával betekintést kapunk abba, hogy milyen magabiztosságal járják be a csapattagok a hivatali utakat és látják el teendőiket.
Közös ügy
A Közös Ügy faktor azt vizsgálja, hogy a csapat (és nem a szervezet) elé kitűzött cél mennyire világos és lelkesítő a tagok számára, illetve mennyire sarkallja őket a szervezeti célok elérésére. Ez a faktor a csapat által végrehajtott feladatok a tagok által megértett fontosságáról és összekovácsoló erejéről árulkodik. Azt értékeljük, hogy a közös ügy és annak elérése mennyire érthető, átlátható és motiváló a csapattagok számára.
Struktúra
A Struktúra faktor a csapat működésének folyamati és strukturális szintjét vizsgálja. Mennyire átláthatóak a folyamatok, a szerepek és a döntéshozatali mechanizmusok? Hogyan épülnek egymásra a szerepek? Választ ad arra, hogy milyen csapat önszervező ereje. Mekkora a struktúrából eredő bizonyosság (vagy bizonytalanság) a csapaton belül - a szerepek letisztultságából, a szerepfelosztásból, a munkafolyamatok átláthatóságából, illetve a csapattagok egymásrautaltságából adódóan.
A vezető
A Vezető faktor a vezető iránti bizalmat és a vezetőnek a csapat iránti válaszkészségét méri. Azt vizsgálja, hogy hogyan reagál a vezető a csapatban előálló jelenségekre, támogatja-e a tagok megszólalását, konstruktívan reagál-e a felmerülő helyzetekre, ismeri és kiaknázza-e a csapattagok készségeit, támogatja-e az őszinte párbeszédet a csapaton belül, létrehozva az erőforrások és személyiségek szinergiáját.
Működési környezet
A Működési környezet faktor a csapat és a szervezet kölcsönhatását vizsgálja. Rálátást ad arra, hogy hogy befolyásolja a csapat szervezetben betöltött helye és lehetőségei a csapat jóllétét: hogyan hat a csapatra a szervezeti kultúra, az értékek és a szabályrendszer, mennyire reálisak és elérhetőek a szervezet által a csapat elé állított elvárások. Ezen túl ez a faktor megmutatja azt is, hogy mi a megítélése az erőforrások elérhetőségének, mi a csapat megélése a saját felhatalmazottságáról és vélt mozgásteréről érdekeinek érvényesítésére és a csapatot mennyire vonják be az őt érintő változásokba.
Valóban iránytű
Ezzel a csapatdiagnosztikai eszközzel a tervezett fejlesztési folyamatok költséghatékonnyá tehetők.
Meghatározható, hogy a csapat érettségi szintjéhez milyen beavatkozás és milyen módszertan a legmegfelelőbb.
Amennyiben a helyzetfelmérést további interjúk is gazdagítják, a kirajzoldó kép pontosítható, megerősíthető. Interjúkra és azok elemzésére fordított erőforrás híján önmagában is alkalmas a csapatról egy pillanatfelvételre, és az első fejlesztési lépések meghatározására.
Az eredmények értelmezéséhez a faktorok közötti összefüggések átlátása és a kereszthatások értelmezése érdekében mindenképpen az eszköz használatában jártas team coach, szervezetfejlesztő segítségét javasoljuk.